.

Vármező (Campul Cetatii)

(A környék bemutatása a 2007-es LKG gombásztábor résztveői számára) 

 

   Ez a kis nyárádmenti település a Görgényi havasok és a Bekecs hegység lábainál fekszik a Nyárád felső szakaszánál, ott ahol a két, pirospettyes piszrángot rejtegető patak, a nagy Nyárád (Nagyág) és a kis Nyárád (Kiság) egyideig még a falut öleli közre, majd a település határához közeledve egyesülten indul a Maros felé.

   Közigazgatásilag Maros megyéhez, illetve Nyárádremete községhez tartozik. Országúton a Marosvásárhely-Nagyernye-Szováta útvonalon közelíthető meg (a megyeközponttól 50 km-re, Szovátától 19 km-re). Az öt kilóméter hosszú völgyet bükkös, gyertyános, tölgyes erdők övezik, helyenként telepített fenyőfélékkel. Az igazi fenyves erdők a falu felső határától 8-12 km-re kezdődnek, ahol a fakitermelő munkásokon kívül nyár végén gombászokkal, málnászokkal és áfonyaszedőkkel is találkozhatunk. A fenyvesbe, vagy ahogy a helybeliek mondják a ,,fenyőbe”, a Nyárád mindkét ágán kisnyomtávú vasútvonalon lehetett feljutni a ,,gőzössel” vontatott szerlvénnyel. Sajnos ezeket a rendszerváltás után megszüntették, és a vasút nyomvonalán megépített erdei útakon ma már utánfutós teherautók szállítják le a rönköket, nagy porfelhőt hagyva maguk után. Az autós kirándulóknak viszont előnyt jelentenek ezek az útak, mert így könnyebben megközelíthetővé válnak a magasabb szinten elterülő erdők, legelők,  csobogó patakok, vízesések, amik e táj szépségére jellemzőek

   Vármező turisztikai érdekességeiként ajánlatos megtekinteni a kis Nyárádon elhelyezkedő vízlépcsőket, amelynek gátjai alatt az alázuhanó hideg patakvíz hidromasszázsként szolgál a bátrabb látogatók számára. Megmászhatjuk a várdombot, aminek teteje 823m tengerszint feletti magasságban van. Itt már várat nem találunk, csak néhány falmaradvány, kőtörmelék árulkodik arról, hogy valaha létezett az az építmény, ami a hagyomány szerint a székely védelmi rendszer része volt, és amiről a falu a nevét kapta. Tovább haladva a túristajelzéssel ellátott ösvényen elérünk a tektónikus eredetű ,,égerfás tóhoz”, ami kicsiben a híres Gyilkos tavat idézi, a tóban viszont nem fenyő-,hanem égerfák csonkjai találhatók. Innen lefele haladva a nagy Nyárád völgyébe érünk, ahonnan kb. 5km távolságra található az erdei úton megközelíthető homokbánya. Ez a látványosság azért érdekes, mert ebben a magasságban ritkán találkozhatunk tengerfenék lerakódású, fehéres-sárgás színű homokkal és tengeri csigák maradványaival egy hatalmas homokfalban.

   A faluba visszatérve a kiránduló nem hagyhatja ki a településnek az utóbbi időben hírnevet szerző pisztrángtenyészetet és az azon alul elterülő pontyos halastavakat. A pisztrángtenyészet az erdőigazgatóság tulajdona, míg a többi tó, ami régebb a kollektív gazdasághoz tartozott most visszakerült tulajdonosához, és így a horgászat kedvelői örülhetnek a lehetőségnek, hogy halászgatva  megpihenhetnek egy pár órát a vízparton.

   A kirándulók elszállásolására a ,,Vándor”, a ,,History” panzió, a ,,Musztáng” kemping, valamint több vendégház kínál lehetőséget. A ,,Halászcsárda”, a helység nevezetessége a hagyományos, különlegesen ízletes sültpisztráng mellett cérnakolbásszal és flekkennel is várja a látogatókat. A halászcsárdához tartozó tóban mindenki, kicsitől nagyig kipróbálhatja halászszerencséjét az otthonról hozott vagy a helyszínen rendelkezésre álló horgászfelszereléssel.

   Ha már Vármezőre jöttünk, érdemes meglátogatni a 7 km-re levő községközpontot, Nyárádremetét is ahol sok mesterien faragott székelykaput (kis-és nagykaput) csodálhatunk meg. Ugyancsak itt, a katolikus templomban található az a muzeális értékű fából faragott feszület, aminek keletkezése az 1486-os évre tehető. Alkotója, Weit Stoss németalföldi szobrász az Apafi cslád megrendelésére készítette a marosvásárhelyi ferencesrendi szerzetesek temploma számára. Innen került a vármezői ferences kápolnába, majd a remetei templomba, ahol egy ideig a főoltárba volt beépítve. Remetéről visszatérve Vármező felé megállhatunk a ,,Csilla” szállónál, ahol a kifáradt kiránduló megmárthatja magát a patakvízzel feltöltött úszómedencében, és elfogyaszthatja ebédjét vagy vacsoráját a nagyobb rendezvényekre is alkamas vendéglőben.

   Jelenlegi adatok szerint Vármező 155 régi házában 415 helybeli lakos él, túlnyomó többségük katolikus. Régebb a férfiak kizárólag a fakitermelésnél és a fafeldolgozó üzemben helyezkedtek el. A fakitermelés még mindig létezik, a rendszerváltás után beszüntetett fafeldolgozó üzemet egy osztrák vállalkozó indította újra, és fejleszti tovább. Az újonnan épülő hétvégi házak, létesítmények újabb munkahelyeket bíztosítanak a férfiak számára, a nők részére a fejlődésben levő trisztikai és vendéglátó hálózat kínál elhelyezkedési lehetőséget.

   Az utóbbi években a völgyben sok hétvégi ház, nyaraló épült az országútat a településsel összekötő, ma már aszfaltozott út kezdetétől a falu felső végéig. Pillanatnyilag 142-t tartanak nyilván, de e sorok olvasói már bízonyosan többel fognak találkozni, ugyanis minden évben gombamódra nőnek ki a földből. Ennek következtében, valamint a halászcsárda jóvoltából felpezsdült ennek, az egykor buldózerhalálra ítélt kis településnek az élete. A táj szépsége, turisztikai adottságai, a felkapott üdülőhelyek népes kavalkádjától mentes csendje egyre több természetkedvelő kirándulót vonzanak Vármezőbe egy-egy felejthetetlen túrára, egy pisztrángvacsorára, esetenként egy egész vakáció eltöltésére.

 

 

 

            A gombásztábor szervezői nevében, kellemes időtöltést, jó szórakozást kíván

                                                                                         Málnási András